A rendészeti feladatokat ellátó személyek (közterület-felügyelők) feladat- és hatásköre:

1. A lakosságot leginkább irritáló közterületi jogsértések megelőzése, megakadályozása, megszűntetése.
2. Közterületen, egyenruhás jelenlét biztosításával hozzájárulni a bűnmegelőzéshez, ezáltal az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növeléséhez.
3. A rendvédelmi szervekkel, társhatóságokkal és civil szervezetekkel együttműködve végrehajtott akciókkal, járőrtevékenységgel hozzájárulni a közterületek rendjének fenntartásához, az önkormányzati vagyon védelméhez;
4. A közterületek jogszerű használatának, a közterületeken folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységek szabályszerűségének az ellenőrzése;
5. A közterületek, közparkok tisztaságának, általános-, rendeltetésszerű állapotának folyamatos felügyelete, az épített és természeti környezet védelme;
6. A települési szilárd és folyékony hulladékok, a veszélyes és a kommunális hulladékok illegális lerakásának megelőzése, magakadályozása;
7. A közterületen történő szemetelés és az ebtartással összefüggő közterületi szennyezés megelőzése, továbbá a közterületi dohányzási tilalmak betartásának ellenőrzése;
8. A hó eltakarítással és síkosság-mentesítéssel, valamint a lakossági lomtalanítással kapcsolatos rendészeti, – hatósági, ellenőrző – tevékenységek végrehajtása;
9. A közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, szankcionálása;
10. Közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
11. Közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;
12. Közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
13. Közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
14. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése;
15. Közreműködés az egyes közterület-felügyeleti feladatok ellátását szabályozó helyi önkormányzati rendeletek végrehajtásában;
16. A Képviselő-testület által rendeletben meghatározott védett övezetekben közlekedő és várakozó járművek behajtási és behajtási-várakozási hozzájárulásainak, a várakozási övezetekben várakozó járművek várakozási hozzájárulásainak, valamint a védett és a várakozási övezetekben a várakozás feltételeinek ellenőrzése, visszaélés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint szankcionálás, a hozzájárulás kiadójának értesítése;
17. Kiemelt feladata az általános felügyelői feladatok ellátása mellett a közigazgatási illetékességi területén a közterületek jogszerű használatát, rendjét megbontó jogsértések gyors reagálással történő hatékony megelőzése, megakadályozása, megszűntetése és szankcionálása;
18. Hangsúlyos feladata a közigazgatási illetékességi területén található Csepel kiemelt prioritású közterületein teljesítendő ellenőrző tevékenység;
19. Külső partner értesítése útján közreműködik – a közúti közlekedést szabályozó külön jogszabályokban foglalt esetekben – a közúti forgalom biztonságát, vagy a közbiztonságot veszélyeztető szabálytalanul várakozó gépjárművek elszállíttatásában a Főváros illetékességi területén;
20. A helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon jármű – a rendőrség egyidejű értesítése melletti elszállítással történő – eltávolítása, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, ha annak üzemben tartója (használója) a közterület jogszerű állapotának helyreállítására irányuló, a járműre kihelyezett értesítésben foglaltaknak az értesítés elhelyezésétől számított külön jogszabályban foglalt határidőre nem tesz eleget;
21. A szükséges intézkedés megtételére való felszólítás, ha a közút mellett fekvő ingatlanról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag kerül, vagy az ingatlanon lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat az ingatlan tulajdonosa nem végzi el, továbbá ennek eredménytelensége esetében közlekedési hatósági eljárás kezdeményezése;
22. A közúton, vagy a közút mellett a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyeztető tevékenység észlelése esetén a szabályszegőnek a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére való felszólítása, ennek eredménytelensége esetében közlekedési hatósági eljárás kezdeményezése;
23. A közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát, az út állagának védelmét befolyásoló gondozási munkák ellenőrzése;
24. Helyszíni beavatkozás a hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulástól eltérő munkavégzés esetén.

 

A települési önkormányzat a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján, a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján is gondoskodhat.

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek a törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.

A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg – a szabályzattal együtt elfogadott – hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait.

A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felügyelőnek – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl – vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.

A felügyelő feladatait – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.

A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet.

A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.

A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából a törvényben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét – a cselekmény súlyától függően – jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.

A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni.

A közterület használatára vonatkozó végleges határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.

A felügyelő – az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a jármű elszállításának jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.

Az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi.

Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére – a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig – a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez – szerződés alapján – közreműködőt vehet igénybe.

Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

A jármű elszállítása során, az abban keletkezett vagyoni kárért a felügyeletet kártalanítási felelősség terheli.

A felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket.

A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során – a képviselő-testület rendelkezésére – az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően az általános közigazgatási rendtartásról szóló, illetőleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.

Ha a törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai:

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) szolgálatellátása során jogos védelmi helyzetben rendőrbotot, valamint az intézkedés kikényszerítése céljából testi kényszert és vegyieszközt alkalmazhat. Továbbá a támadás-, az önkárosítás, és a szökés megelőzése érdekében kézbilincset alkalmazhat.

A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles a – törvényben meghatározott feladataival összefüggésben – hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.

A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.

A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles – ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.

A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyenruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel.

Az alkalmazható intézkedések

Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása

A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.

A rendészeti feladatokat ellátó személy feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.

A rendészeti feladatokat ellátó személy az épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozásának, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget.

A tetten ért személy visszatartása

A rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, a dolog ideiglenes visszatartásakor a kiadást megtagadó személyt, illetve, ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre, a rendőrség megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.

A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó személy testikényszert és vegyieszközt alkalmazhatja; az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében pedig bilincset alkalmazhat.

A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség értesítése mellett, annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.

Dolog ideiglenes elvétele

A rendészeti feladatokat ellátó személy feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint az önveszély okozására alkalmas tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

A rendészeti feladatokat ellátó személy az előzőekben meghatározott dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.

A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy testikényszert és vegyieszközt alkalmazhat.

Igazoltatás

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) az előzőekben meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével – dolog ideiglenes elvételénél meghatározottak elvétele érdekében – vizsgálhatja át.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) a tetten ért személy előállítására jogosult, rendészeti feladatokat ellátó személy az érintett személyt – előzetes figyelmeztetés után – belegyezése nélkül is átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a dolog ideiglenes elvételénél meghatározottak elvétele érdekében.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet – dolog ideiglenes elvételénél meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálhatja és ideiglenesen visszatarthatja.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testikényszert, és vegyieszközt alkalmazhat.

A tetten ért személy előállítása

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) jogosult a tetten ért személyt bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani – a tetten ért személy ellenszegülésének kivételével – a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében testikényszert, valamint bilincset alkalmazhat.

A rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja.

A rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át korlátozhatja.

Az előállítás időtartamát a rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedésének a kezdetétől kell számítani.

Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

A kényszerítő eszközök birtoklásának szabályai

Törvényben meghatározott feladatai ellátása során a rendészeti feladatokat ellátó személy (közterület-felügyelő) – az intézkedés kikényszerítése céljából – vegyi eszközt, – kizárólag önvédelmi célból – szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot, – az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében – bilincset tarthat magánál.

 

Közterület-használati hozzájárulással kapcsolatos eljárás

A közterület-használati hozzájárulással kapcsolatos hatósági ügyeket a Polgármesterre átruházott kiadmányozási jog alapján eljárva, a Polgármesteri Hivatalának Városrendezési Irodája látja el.

A Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021 (XII. 22.) önkormányzati rendelete a közterületek rendjéről és használatáról Budapest XXI. kerület közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi közterületre és azok használóira kiterjed.

Közterületnek minősül:

1. a) közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván,
2. b) a magántulajdonban lévő területek egésze vagy azon része, amelyet a tulajdonosa szerződéssel közhasználat céljára átadott,
3. c) a magántulajdonban lévő földrészlet, építmény közhasználattól, vagy gyalogos forgalomtól el nem zárt része, a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos /használó/ által megnyitott és kijelölt része, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

A közterület-használatához a 18/2021 (XII. 22.) önkormányzati rendelet 9. számú mellékletében található kérelem kitöltésére van szükség.

A közterület használatára vonatkozó kérelmet, a tervezett használat előtt legalább 10 nappal előbb kell benyújtani. Visszamenőleges dátummal nem adható be kérelem! A benyújtott közterület-használati kérelem nem minősül engedélynek.